ALAPSZABÁLY

Általános rendelkezések 1.) Az egyesület elnevezése: Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület 2.) Az egyesület székhelye: 6300 Kalocsa, Szent István király u. 38. 3.) Az egyesület jogállása a.) Az egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Tv. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv., valamint a Ptk. 61-64. §-ai alapján magánszemélyek, jogi személyek és ezek szervezetei által önkéntesen létrehozott önkormányzati elven működő, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet. b.) Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében közhasznú tevékenységet is folytat. Az egyesület közhasznú tevékenységének folytatása vonatkozásában az egyesület ez irányú szolgáltatását, tevékenységét tagjain kívül mások, kívülállók is igénybe vehetik. c.) Az egyesület önálló jogi személy. 4.) Az egyesület tevékenysége, célja Mindenekelőtt olyan közfeladatok ellátása, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint a Honvédelmi Minisztériumnak, mint állami szervnek és a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Alapul szolgál az 1997. évi CXL. törvény, valamint a HM igényjogosultjai számára állami feladatként meghatározott kulturális lehetőségek biztosítására tett intézkedések, jogszabályok. Cél a helyi társadalom érdekérvényesítő szerepének erősítése a kultúra sajátos eszközeinek, a társadalom és az egyén közös érdekeinek figyelembevétele mellett a.) Célja: közvetíteni az egyetemes emberi kultúra értékeit, ápolni és gazdagítani a nemzeti és gazdagítani a nemzeti és helyi kulturális értékeket, hagyományokat. b.) A térségben szolgálatot teljesítő hivatásos katonák, közalkalmazottak, nyugdíjasok, valamint a polgári lakosság közötti emberi kapcsolatok tartalmi továbbfejlesztése, továbbá a meglévő színtér és lehetőség megőrzése, megújítása, fejlesztése, ahol biztosított a sokirányú művelődés, önművelődés és szórakozás. c.) A honvédelem eszméjének jobb társadalmi elfogadtatásában, megbecsülésében történő aktív szerepvállalás. d.) A honvédségi és polgári művelődés szervezett formái közötti együttműködés hatékonyabb, a helyi lakosságot is szolgáló gyakorlatának kialakítása, folyamatos biztosítása. e.) Közösségteremtést, ismeretterjesztést – irodalmi, zenei képzőművészeti, honismereti, egészségnevelést folytat. f.) Új típusú kulturális szolgáltatásokat bevezetése, alkalmazása. Szakköröket, klubokat, szakosztályokat működtet. Amatőr művészeti tevékenység szervezése, támogatása, bemutatkozási lehetőség biztosítása. g.) Közhasznú szervezetek, egyesületek, alapítványok munkáját állandó szakmai, adott esetben anyagi támogatással segíti. A társadalmi és civilszervezetek számára szervezésükben folyó és céljaikkal összefüggő rendezvényekhez közösségi teret biztosít, közéleti fórumokat szervez. h.) A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét, elsősorban művelődés terén elősegíti. i.) Tervszerű, az egyesületi célokat és tartalmas működést elősegítő tagépítés. Az egyesület céljaként meghatározott tevékenységek közül az egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek érvényesítésére irányuló nevelést és oktatást, ismeretterjesztés, valamint művelődési, közművelődési feladatait közhasznú tevékenységként nyitottan végzi. j.) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. k.) Az egyesület, mint közhasznú szervezet, működési céljainak pénzügyi fedezetéhez adománygyűjtést folytathat. Az adománygyűjtést csak az egyesület részéről kiállított írásbeli meghatalmazás alapján végezhető az egyesület nevében, javára. 5.) Közhasznúság Az egyesület tevékenységének meg kell felelnie mindazon jogszabályi előírásoknak, amelyet a vonatkozó törvények a közhasznúság és az adómentesség feltételéül szab. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § 2., 4., 5. pontjaiban meghatározott közhasznú tevékenységeket folytatja. Az egyesület alapszabálya lehetővé teszi, hogy közhasznú szolgáltatásokat a tagokon kívül más is igénybe vehesse. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesület fejlesztésére és a közhasznú tevékenység előmozdítására kell fordítania. A törvény 19. § 1) és 2) bekezdése alapján a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni és a közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. 6.) Tagsági viszony létrejötte Az egyesület tagjai a természetes és jogi személyek, valamint ezek csoportosulásai lehetnek. Tagsági viszony kitöltött, személyesen, valamint két egyesületi rendes tag (ajánlók) által aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezhető, a felvételről az elnökség dönt. Amennyiben a belépési nyilatkozat aláírása, illetve benyújtása után az elnökség 30 napon belül nem nyilatkozik, a tagsági viszony automatikusan létrejön. A belépés elutasítása csak írásban lehetséges, az elutasítást nem kell indokolni. Elutasítás esetén a belépni szándékozó 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést a közgyűlés a következő ülésén bírálja el. Az alapító tagok esetében belépési nyilatkozatnak számít az alapító nyilatkozat, illetve jelenléti ív aláírása. 7.) A tagsági viszony megszűnik: - a természetes személy halálával, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, - az elnökségnek írásban benyújtott kilépő nyilatkozattal (kilépéssel) - kizárással. Az egyesület kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon: a) az egyesület érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy b) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget. c) az alapszabály, az SZMSZ és az egyesület vezető testületei által hozott döntéseket és rendelkezéseket szándékosan megsérti vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozás esetén d) az egyesület tagjaival szemben tanúsított összeférhetetlen magatartás miatt. Kizárást legalább két rendes egyesületi tag, valamint a felügyelő bizottság az elnökséghez külön-külön benyújtott írásbeli indítványával kezdeményezheti. Fegyelmi eljárás a kötelezettségszegéstől számított egy éven belül indítható. Büntetőeljárás esetén az egy év időtartam a büntetőeljárás jogerős befejezésétől számít. Az egyesület elnöke a fegyelmi eljárás megindításáról 8 napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt. A fegyelmi tárgyalással foglalkozó elnökségi ülés megtartása előtt 15 nappal intézkedni kell kötelezettségszegő tag, a tanúk és az eljárás kezdeményezőinek írásos kiértesítéséről, meghívásáról, illetve az egyéb bizonyítékok beszerzéséről. A kizárásról a kötelezettségszegő tag, illetve a bizonyításhoz és a védekezéshez szükséges tanúk meghallgatása után az elnökség határoz. A kizárás esetén az érintett tag 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet, a tagsági jogviszonya a közgyűlés döntéséig szünetel. A fellebbezést a közgyűlés következő ülésén bírálja el. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal vagy jogutódjával el kell számolni 8.) A tagok jogai Az egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. a.) Az egyesület rendes tagjait megillető jogok: - részt vehet az egyesület rendezvényein - tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen az egy tag egy szavazati elv szerint, nem szavazhat a tag olyan ügyben, amelyben egyoldalú előnye származik, - a tag választható, tisztséget viselhet az egyesület testületeiben, - a tisztségviselőktől és a vezetőségtől felvilágosítást kérhet az egyesületet érintő bármely kérdésről, - javaslatokat és indítványokat tehet, - a közgyűlés és az elnökség köteles mindazokat a kérdéseket megtárgyalni és azokról érdemben határozni, amelyeket a tagok legalább 1/3-a kezdeményez b) A tag kötelezettségei: - köteles minden tag az egyesület céljainak megvalósítása érdekében a többi taggal együttműködni, - köteles az alapszabályban foglaltakat, az egyesületi szervek határozatait betartani, kiemelt kötelezettsége valamennyi tagnak az egyesülettel vagy az egyesületi tagokkal szemben keletkezett fizetési kötelezettségeknek pontosan eleget tenni. Minden tagnak kötelessége az egyesület közgyűlése által meghatározott tagdíjat az egyesület pénztárába befizetni, ennek elmaradása esetén, ha a második írásbeli felszólítást követően sem tesz ennek eleget tagsági jogviszonya automatikusan megszűnik. 9.) Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjait megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amik a rendes tagokat, azonban - nincs szavazati joguk az egyesület közgyűlésein - nem viselhetnek tisztséget az egyesületben - a közgyűlés a rendes tagoktól eltérő tagdíjfizetési kötelezettséget állapíthat meg részükre, a pártoló, és a tiszteletbeli tagsághoz nem szükséges rendes egyesületi tag ajánlása, erről az elnökség ajánlás nélkül is határozhat. 10.) Az egyesület szervezeti rendje A közgyűlés: Az egyesületi önkormányzat legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. Hatáskörébe tartozik: - az alapszabály megállapítása és módosítása - az éves közművelődési, kulturális, gazdálkodási terv, költségvetés meghatározása, a végrehajtott előző évi tevékenységről szóló ez irányú beszámoló megvitatása és elfogadása, - az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztása és visszahívása, - az elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása, - az egyesületnek más társadalmi szervezethez való csatlakozása, az egyesület jogutód nélküli megszűnése, - a belépés megtagadás, illetve a kizárásra vonatkozó elnökségi határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések elbírálása, - a tagdíj és a belépési díj mértékének meghatározása, - az 1997. évi CLVI. törvény 19. §-ában meghatározott közhasznúsági jelentés elfogadása, - az egyesület vagyonának 1/3-át meghaladó szerződés vagy kötelezettségvállalás jóváhagyása. A közgyűlés működése: Minden tag egy szavazattal rendelkezik, mások helyettesítése nem lehetséges. Határozathozatal nyílt szavazással történik, de a közgyűlés titkos szavazást rendelhet el, az általa indokoltnak látott esetben. A közgyűlés a határozatokat, ha törvény vagy az alapszabály ettől eltérően nem rendelkezik a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés sorshúzással határoz. A vezető tisztségviselőket (elnökség, és a felügyelő bizottság tagjait) legalább 2 rendes egyesületi tag ajánlása alapján a közgyűlés titkos szavazással választja meg 5 évre, a közgyűlés erről vita nélkül határoz Az a személy tekinthető megválasztottnak aki a szavazatok több, mint felét megszerezte, szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. A vezető tisztségviselő visszahívására ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztségviselő visszahívható: - a.)amennyiben az alapszabályban és SZMSZ-ben leírt feladatait kifogásolhatóan, de az egyesület tevékenységét nem veszélyeztetve, - b.)vagy nem hajtja végre, veszélyeztetve az egyesület tevékenységét, illetve az egyesületi tag kizárását indokló kötelezettségszegést követ el A visszahívást legalább két egyesületi tag, valamint elnökségi tag esetén a FB, illetve FB tag esetén az elnökség a közgyűlésnek külön-külön benyújtott írásbeli indítványával kezdeményezheti. A visszahívást követően b.) esetben az egyesületi tag kizárása esetén alkalmazott fegyelmi eljárást kell megindítani. A vezető tisztségviselő tisztségéről, a közgyűléshez intézet nyilatkozatával bármikor lemondhat. A közgyűlés 2/3-os szótöbbsége szükséges: - az alapszabály megállapításához, módosításához, - az egyesület feloszlásának kimondásához, - más szervezethez való csatlakozáshoz, illetve azzal történő egyesüléshez, - az egyesület vagyonának 1/3-át meghaladó szerződés vagy kötelezettségvállalás jóváhagyásához - az egyesület tagjainak valamint kívülállóknak nyújtott kedvezmény csoportok megállapításához - a feltételhez kötött adományok elfogadásához A közgyűlés minden évben legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlést az elnökség hívja össze. Az elnökség a közgyűlést köteles összehívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok 1/3-a a napirend közlésével írásban kéri. A közgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal korábban a tagoknak írásban meg kell küldeni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az elnökségben vagy a felügyelő bizottságban üresedés történik. Ezen kívül az elnökség bármikor rendkívüli közgyűlést hívhat össze, összehívására a rendes közgyűlés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak szavazásra jogosult tagok több mint a fele, legalább 50 % +1 fő megjelent. Határozatképtelenség esetén újabb közgyűlést kell tartani 8 napon belül, de legkorábban a határozatképtelen közgyűlést követő fél óra elteltével, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívóban figyelmeztetni kell a tagságot arra, hogy a megismételt közgyűlés megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A döntéshozatalban nem vehet részt az a személy, akivel szemben az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ában meghatározott kizáró ok áll fenn. Azaz aki vagy akinek közeli hozzátartozója, Ptk. 685. §-a alapján érintett. - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerint juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökség egyik tagja elnököl. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyv vezetője és a közgyűlés által kijelölt 2 hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlésen megjelentek névsorát, a napirendi pontokat az arra leadott szavazatokat, a megadott határozatokat, határozatképességre vonatkozó megállapítást. A közgyűlési határozatokat a jegyzőkönyv tartalmazza, amelyből jegyzőkönyv kivonatot (Határozatok Tárát) kell készíteni, amely tartalmazza, a közgyűlés döntéseit, ennek tartalmát időpontját hatályát, a döntést támogatók, és ellenzők arányát lehetőleg személyre megállapíthatóan Kszt 7§ (3) a.) . A közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés előtt ki kell hirdetni, valamint 30 napra ki kell függeszteni az egyesület hirdetőtáblájára. A kiemelkedően fontos, széles társadalmi rétegeket érintő határozatokat a helyi városi lapban(okban) is közzé kell tenni Kszt. 7§ (3) b.). A jegyzőkönyvet illetve a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokat bárki,( nem csak egyesületi tagok) megtekinthetik és arról másolatot kérhetnek Kszt. 7§ (3) c.),d.) Az elnökség, és a felügyelő bizottság üléseiről az előbbiekben írtak alapján szintén jegyzőkönyvet kell vezetni. A közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásának módja: A közhasznú szervezet éves beszámolóját a közgyűlés jogosult elfogadni és jóváhagyni. Az elnökség minden év május 30. (szökőévben május 29.) napjáig köteles az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszteni, amely megvitatás után, nyilvános szavazással és egyszerű szótöbbséggel hagy jóvá. 11.) A szakosztályok 1. A szakosztályok az egyesületen belül önálló működésű szervezetek. A szakosztály nem önálló jogi személy, ezért önálló egyesületi vagyonnal nem rendelkezik, azonban a szakosztályi feladatok ellátásához szükséges szakosztályi vagyonnal, és bevétellel önállóan gazdálkodik. A szakosztály által meghozott döntések nem lehetnek ellentétesek az egyesület szerveinek határozataival, és az egyesület céljaival. 2. A szakosztályok a szakosztályi rendes tagokból ,a szakosztályi pártoló tagokból, a tiszteletbeli tagokból (mint az egyesület tiszteletbeli tagjai) és a szakosztályvezetőből áll. A szakosztályvezető megválasztására és visszavonására az elnökség tagjainak választására vonatkozó szabályt kell alkalmazni. A szakosztály rendes tagjai és a szakosztályvezető az egyesület tagja. 3. A szakosztály vezető felelős a szakosztály működéséért és képviseli a szakosztályt. .A szakosztályok évente legalább egyszer, egyébként szükség szerint szakosztálygyűlést tartanak, amit a szakosztályvezető hív össze és vezet. A szakosztálygyűlést össze kell hívni, ha annak összehívását, a szakosztály tagságának 1/3-a, vagy az egyesület közgyűlése, elnöksége, felügyelő bizottsága kezdeményezi. A szakosztálygyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a szakosztályvezető és két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyvbe az egyesület tagjai bármikor betekinthetnek és róla saját költségükön másolatot kérhetnek. A szakosztálygyűlések összehívására, határozatképességére, menetére, a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 4. A szakosztálygyűlés határoz a szakosztály belső működését szabályzó Szervezeti Működési Szabályzatról ,amely nem lehet ellentétes az egyesület alapszabályával, a szakosztály által benyújtandó pályázatokról, a szakosztályok működéséhez szükséges pénzügyi eszközök megszerzéséről, felhasználásáról, a szakosztály tevékenységéhez szükséges eszközök beszerzéséről, karbantartásáról, minden más ügyben a szakosztályvezető határoz. A szakosztálygyűlés határozza meg, hogy milyen értékű kötelezettségvállaláshoz szükséges a szakosztálygyűlés hozzájárulása, mert az azt meg nem haladó kötelezettség vállalásról a szakosztályvezető önállóan dönthet. A szakosztálygyűlés határozatai az egyesület elnökségének jóváhagyásával válik érvényessé, elutasítás esetén a közgyűléshez lehet fellebbezni15 napon belül. Az elnökség a szakosztályi határozatokat a közgyűlés pedig a fellebbezést a következő ülésén bírálja el, halaszthatatlan ügyben rendkívüli gyűlést kell összehívni. A szakosztályvezető döntései az elnök jóváhagyásával válnak érvényessé, elutasítás esetén, 15 napon belül az elnökséghez lehet fellebbezni. A fellebbezést az elnökség a következő ülésén bírálja el, halaszthatatlan ügyben rendkívüli ülést kell összehívni. Szakosztály megszüntetéséről, és új szakosztály létesítéséről a határozatképes közgyűlés 2/3-os többséggel meghozott határozatával rendelkezhet. 5. Ha a szakosztály pályázatok, vagy adományok útján bevételre tett szert, ez más egyesületi célra nem vonható el, és az egyesület jogutód nélküli megszűnése, vagy a szakosztály kiválása esetén is a szakosztálygyűlés által eldöntött célra használható fel. Veszteséges szakosztályi gazdálkodás esetén ennek okát az elnökség és a felügyelő bizottság kivizsgálja és erről tájékoztatja a közgyűlést. Az egyesület könyvelését úgy kell vezetni, hogy abból a szakosztályok által felhasznált, működtetett pénzeszközök vagyoni javak követhetők legyenek. 6. Szakosztály létszáma minimálisan 5 fő. A megalakított szakosztályok a következők: - A Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, - A Klubszínpad, - A Kultúrturisztikai szakosztály 12.) Az elnökség Az elnökség az elnökből és 6 elnökségi tagból áll. Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 évre választja. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) Minden olyan kérdés eldöntése, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe b) Tagfelvétel c) Az éves közművelődési, kulturális és gazdálkodási terv, valamint költségvetés taggyűlés elé terjesztése jóváhagyás céljából. d) Az elnök előterjesztése alapján az egyesület alkalmazotti létszámkeretének megállapítása. e) Az elnök beszámoltatása az egyesület tevékenységéről. f) A közgyűlés összehívása, meghívó kiküldése, és a nyilvánosság évenkénti hivatalos tájékoztatása a Kalocsai Néplap c. városi lapban. g) A közgyűlés által hozott határozatok kihirdetése. h) Az elnökség irányítja az egyesület működését a közgyűlés határozatainak megfelelően, kialakítja az egyesület munkaszervezetét. i) Az éves költségvetés és mérlegbeszámoló készítése j) Döntés díjak, jutalmak, tiszteletdíjak odaítéléséről. k) Ügyrendi ügyekben határozathozatal. l) Alkalmazottak javadalmazásának megállapítása. m) A közgyűlés által meghatározott kedvezmény csoportokra való jogosultság megállapítása, amelyhez a felügyelő bizottság jóváhagyása is szükséges, kivéve ha azt a kedvezményt bármely egyesületi tag vagy kívülálló igénybe veheti. n) Az elnökség az egyesület nevében a közgyűlés által meghatározott összegig pénzügyi kötelezettséget vállalhat és szerződést köthet, ezt meghaladó kötelezettségvállalás a közgyűlés hatáskörébe tartozik. o) A közhasznúsági jelentés készítése. p) Az elnökség tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökség működése: Az elnökség üléseit az elnök hívja össze és vezeti annak üléseit. Össze kell hívni az elnökség ülését abban az esetben, ha azt legalább két elnökségi tag vagy az egyesületi tagok 1/3-a kezdeményezi. Az elnökség összehívására szóló meghívót a napirend közlésével együtt a kitűzött időpont előtt legalább 3 nappal korábban írásban kell az elnökségi tagoknak eljuttatni. A napirendben nem szereplő ügyet az elnökség csak akkor tárgyalhat meg, és határozhat benne, ha azzal az elnökségi ülésen résztvevő valamennyi elnökségi tag egyetért. Az elnökség halaszthatatlan ügyben 3 napnál korábbi időpontra is összehívható szóbeli közlés útján, ha a határozatképességhez szükséges létszám jelenléte így is biztosítható. Az elnökség határozatképes, ha ülésén legalább négy tag, közöttük az elnök jelen van. Határozatképtelenség esetén 3 napon belül újabb elnökségi ülést kell tartani, de ugyanazon a napon újabb ülés nem tartható, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal nyílt szavazással történik, de bármely tagjának indítványára az elnökség titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök jogkörét akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag(helyettes elnök)gyakorolja. Az elnökség negyedévente legalább egy ülést tart, de szükség szerint bármikor összehívható. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezet, amelyet az elnök és az elnökség egyik tagja ír alá, az elnökség működése során keletkezett iratokba bárki,(nem csak egyesületi tag) betekinthet, és arról másolatot kérhet Kszt. 7§ (3) c.), d.). A elnökség ülései nyilvánosak, de bármely tagjának indítványára zárt ülést rendelhet el. Az elnökség ülésein készült jegyzőkönyvből jegyzőkönyv kivonatot, (Határozatok Tárát) kell készíteni, amely tartalmazza, a meghozott döntéseket, ennek tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók, és ellenzők számarányát, lehetőleg személyét Kszt. 7§ (3) a.). Az elnökség döntéseiről a közgyűlésnek, és a felügyelő bizottságnak számol be, valamint döntéseit, (határozatait) köteles az egyesület hirdetőtáblájára 30 napig kifüggeszteni Kszt 7§ (3) b.). Nem vehet részt a döntéshozatalban az az elnökségi tag, akivel szemben az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn. A vezető tisztségviselők kijelentik, hogy velük szemben a törvény 8. § és a 9. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Azaz nem töltöttek be vezető tisztséget olyan közhasznú szervezetnél, amely azért szűnt meg, mert az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Illetve kijelentik, hogy más közhasznú szervezetnek nem tagjai és vezető tisztséget sem viselnek más közhasznú szervezetben. 13.) Az elnök feladatai Az egyesület működésének irányítása, így különösen - szervezi az egyesület működését az általános érvényű jogszabályok és belső rendelkezések előírásai szerint. - képviseli az egyesületet bíróságok és más hatóságok, valamint a nyilvánosság előtt - az alapszabály és a SZMSZ betartatása, - a közgyűlés és az elnökségi határozatok végrehajtásának biztosítása, - az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, - a közgyűlés ülésein való elnöklés, - vezeti az egyesületi tagokról a nyilvántartást. - gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottai (megbízottai) felett. - tevékenységéről tájékoztatást ad az elnökség részére. - teljesíti az egyesület alkalmazottai számára történő munkabér kifizetéseket. - a gazdálkodás és a vagyonkezelés irányítása az egyesület működtetése és ellenőrzése. - az elnök a közgyűlés által meghatározott összegig pénzügyi kötelezettségvállalást illetve szerződést köthet az egyesület nevében, erről az elnökséget a szerződéskötés előtt, vagy utólag tájékoztatnia kell. 14.) 15.) Felügyelő bizottság A felügyelő bizottság a közgyűlés által 5 évre választott elnökből és 2 tagból áll. A felügyelő bizottság határozatképességéhez valamennyi tagjának jelenléte szükséges, határozatait egyszerű többséggel nyílt szavazáson hozza. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök az ülésre szóló napirendet is tartalmazó meghívót az ülést megelőző 3 napon belül írásban juttatja el a felügyelő bizottság tagjainak. A felügyelő bizottság évente legalább 2 ülést köteles tartani, de ülései szükség szerint a közgyűlés, vagy bármely tagjának indítványára bármikor összehívhatók. Határozatképtelenség esetén 3 napon belül újabb ülést kell tartani, és ezt mindaddig ismételni kell amíg valamennyi tagjának jelenléte nem biztosított. Üléseiről jegyzőkönyvet vezet, amelyet minden tagja aláír, a jegyzőkönyvbe (határozatokba) bárki, (nem csak egyesületi tag) betekinthet, és arról másolatot kérhet Kszt. 7§ (3) c.), d.). A jegyzőkönyvről jegyzőkönyv kivonatot, (Határozatok Tárát) kell készíteni, amely tartalmazza a meghozott döntéseket ennek tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatok, ellenzők, számarányát, lehetőleg személyét Kszt. 7§ (2) (3) (a.). A felügyelő bizottság meghozott határozatairól a közgyűlést, és az elnökséget tájékoztatja, valamint határozatait az egyesület hirdetőtáblájára 30 napig kifüggeszti Kszt. 7§ (2) (3) (b.) Ülésein tagjain kívül csak az általa meghívott személyek vehetnek részt. A felügyelő bizottságban nem viselhet tisztséget az, aki az elnökség tagja és azok hozzátartozója, ill 8-9§. A felügyelő bizottságnak nem lehet elnöke, tagja, illetve az egyesület könyvvizsgálója az a személy akivel szemben a Kszt. 8§(2) a, b, c, d, pontjában meghatározott kizáró okok fennállnak. Nem vehet részt a döntéshozatalban az az elnökségi tag, akivel szemben az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ban meghatározott kizáró ok áll fenn. A vezető tisztségviselők kijelentik, hogy velük szemben a törvény 8. § és a 9. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Azaz nem töltöttek be vezető tisztséget olyan közhasznú szervezetnél, amely azért szűnt meg, mert az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Illetve kijelentik, hogy más közhasznú szervezetnek nem tagjai és vezető tisztséget sem viselnek más közhasznú szervezetben. és pénzkezelését, az elnökség vagy az elnök kérésére soron kívüli vizsgálatokat is lefolytathat A felügyelő bizottság folyamatosan ellenőrzi az elnök tevékenységét, az egyesület gazdálkodását, vagyonát, tisztségviselőktől információkat kérhet, – ellenőrizheti, ill. vizsgálhatja az egyesület könyvelését, – a közgyűlésnek tartozik beszámolni évente legalább egy alkalommal, a közgyűlés a felügyelő bizottság beszámolója és véleményezése után szavazhat a költségvetés elfogadásáról, – az egyesületen belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és tagsági jogvitákban egyeztetést végez. – összehívhatja a közgyűlést, amennyiben olyan jogsértést tapasztal, amely másként nem orvosolható és a közgyűlés összehívását az elnökség megtagadja – tag kizárását kezdeményezheti az elnökségnél. Az egyesület gazdálkodásának ellenőrzése során tapasztaltakról elsőnek az elnökséget kell értesítenie. 16.) Az egyesület vagyona, és gazdálkodása Az egyesület vagyona, és bevételei a tagok által fizetett tagdíjból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból ill. hozzájárulásaiból, az egyesület által nyújtott szolgáltatások ellenértékéből, gazdasági tevékenységéből, és támogatásokból képződik. Az egyesület ingatlanvagyonnal is rendelkezhet. Az egyesület céljainak megvalósítása, gazdasági feltételeinek, és közhasznú tevékenységének biztosítása érdekében, gazdasági tevékenységet is folytathat, amelyből származó bevételt az egyesület fejlesztésére, valamint közhasznú tevékenységének gyakorlására kell fordítania. - tartozásaiért csak saját vagyonával felel, - a tagok a közgyűlés által meghatározott díjakon túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek, - az egyesület nem felelős a tagok egymással szembeni kötelezettségeiért. 17.) Az egyesület megszűnése Az egyesület megszűnik feloszlás, más egyesülettel való egyesülés, feloszlatása, illetve megszűnésének megállapítása esetén. Az egyesület feloszlása és megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után, vagyonának felhasználásáról a közgyűlés határoz. 18.) Jogorvoslat Az egyesület bármely szervének törvénysértő, vagy alapszabályba ütköző határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolás előterjesztésének helye nincs. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A peres eljárás elkerülése érdekében az egyesületi tagok egymás közötti, illetve a tagok és az egyesület közötti jogviták esetén, első fokon a felügyelő bizottság határoz, a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül. Bírósághoz csak a felügyelő bizottság elutasító döntése után fordulhat az egyesület tagja. 19.) Az egyesület felügyelete Az egyesület felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Az egyesület feletti adóellenőrzést a székhely szerinti adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék végzi. 20.) Záró rendelkezések Az egyesület az alakuló közgyűlésén az 1989. évi II. törvény 3§(4) bekezdésének megfelelően kimondta megalakulását. Az egyesület a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő végzésével jött létre, valamint ekkor szerezte meg közhasznú jogállását is. A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Ptk VI. fejezetének 7. címe, az 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók. Ezen okiratot, mint akaratunkkal mindenben megegyezőt helybenhagyóan aláírtam. Kalocsa, 2009.05.29.

Dr Kovács György elnök